Jamzveleg

A mai világ egyik legmegosztóbb előadójai közé tartozik Justin Bieber. Mindezt annak köszönheti, hogy amikor elkezdődött a pályafutása mindössze 15 éves volt, és még mutálás előtt állt. Így természetesen az internetes társadalom egyik legnagyobb, legközkedveltebb célpontjává vált a lányos hangja miatt. Bár azóta már 3 év telt el, még mindig nem hagyott alább a JB felé irányuló rossz indulatú posztok.

A másik oldalon viszont ott találjuk azt a tömérdek rajongót, akik miatt ma már létező a fogalom a "Bieber Fever".  Bár mostanában JB csöndesebb volt, lévén, hogy a soron következő stúdió albumán dolgozott, ez a láz se csökkent. Ezt más nem is tükrözhetné jobban, mint hogy 8 olyan klipje van a YouTube-on, ami meghaladta a 100 milliós álomhatárt.

Most pedig elérkezett az idő, hogy a Bieber Fever újra végig söpörjön a tini lányokon (remélhetőleg nem alakul át halálos járvánnyá, hiszen mint tudjuk, egyesek képesek bármi őrültséget megcsinálni, hogy a kedvencük felfigyeljen rájuk), hiszen a héten megjelent a kanadai srác új lemeze Believe címmel. Az album hírnökeként már megjelent az egyik szám, ami a Boyfriend címet viseli, és amivel már itt a blogon korábban foglalkoztam.

A lemezen 13 szám található, de a natúr kiadáson kívül még több különböző megjelenés is van, így ha az összeset nézzük, akkor 20 címet láthatunk. Én viszont csak a rendes lemez 13 számával fogok foglalkozni, amikből időhiány miatt, meg mert felesleges is, csak a fontosabbakat fogom kiemelni.

Kezdésnek nem lehet kihagyni az első számot. Az első kiválasztása mindig nagy felelősséggel jár, hiszen ez alapjaiban határozhatja meg a hallgató viszonyulását a további zenékre. All Around The World. Ennél jobbal nem is lehetett volna indítani. JB-t eddig hanyagolták a szórakozó helyek, amit meg is lehet érteni, viszont az album nyitánya teljes mértékben el tud férni egy RnB partyn (hozzátenném ezt az itthoni RnB partykra értem, melyekben, ha 1-2 RnB számot lehet hallani, azt már jónak kell nevezni). Ludacris már nem először szerepel Bieber lemezén. És mivel a Baby az eddigi legsikeresebb száma Justinnak, ezért kár lett volna elszalasztani ezt a lehetőséget.

A soron következő muzsika a már fent említett Boyfriend. Promóciós anyagnak tökéletes, hiszen kellően jó szám, hogy felkeltse az emberek érdeklődését, viszont nem is a legjobb, így emiatt biztos nem  érheti csalódás a vásárlókat. Bővebben ezzel itt nem szeretnék foglalkozni, hiszen azt már megtettem, amit a fenti linkre kattintva meg is lehet tekinteni.

Mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvend a dupstep. Emiatt egyre több pop számban is megtalálhatjuk a stílus hangzás világát. Ez alól nem kivétel az As Long As You Love Me, melyben Big Sean kooperál. A refrén nagyon el lett találva, viszont a köztes részekben vissza lassul tempó, ami egy olyan hullámzást ad a zenének, ami zavaró lehet. De természetesen ez személy függő, és nála a refrén teljes mértékben el tudja egy a bizonyos tempóbeli hullámzást felejtetni.

Az erős bekezdés után törvényszerű visszaesés következik. A visszaesést inkább tempóban és popularitásban értem. Bár itt megint el jön a "ki mit szeret" kérdés. Ugyanis itt egymást követik az lassú érzelmesebb számok, amik inkább emlékeztetnek a régi JB-re, mint az első 3 szám. Minőségi romlásról egyébként egyáltalán nem beszélhetünk, hiszen nagyon kellemesre sikeredet ez a kis érzelmekkel teli blokkja a lemeznek. Egyedül csak Right Here a zavaró tényező. Akárhogy is hallgatom egyszerűen sehogy sem akar passzolni. Itt egyébként Drake működik közre.

Az andalgós szakaszt a 9. szám töri meg, melyben újra visszatér a tempó, és bár ez a fellángolás csak két mű erejéig tart, mégis egy üde színfoltként jelenig meg, amire nagy szükség volt, hogy nem szürküljünk bele az egymást követő lassú számokba. Ebben a kettősben kap helyet a Beauty And A Beat, melyben Nicki Minaj is kapott egy versszakot. Érdekes duó, melyben nem sikerült csalódnom.

A kis felpörgés után megint jön a nagy szerelem, melyet mással nem is lehetne jobban elkezdeni, mint a One Love-al. Talán a legkellemesebb szerelmes szám a lemezen. Annyira, hogy bár nem vagyok oda az ilyen típusú zenéért, ezt mégis többször is meg kellett hallgatnom, annyira bejött.

A Believe-t amikor meghallgattam rögtön JB Pray c. száma jutott eszembe. Hangulatilag teljesen hasonlít rá, viszont ezt sikerült feldobni még egy kis gospel kórus betéttel. Aki kitalálta annak egy nagy piros pont.

És így el is érkeztünk az album végére. Továbbra is lehet utálni JB-t, de akinek csak egy kis hozzáértése is van a zenéhez, valamint objektívan meg tud hallgatni egy olyan előadót, akit nem szeret, az rá fog jönni, hogy a kislányos hang sokat mélyült és még többet javult. Megmaradtak ugyan a jellegzetes Bieber jegyek, de ugyanakkor rengeteg újítást is észrevehetünk.

Nagyon kellemes bő 3/4 órát adott számomra a lemez hallgatása. Bár véleményem szerint nem fog akkorát ütni, mint tette azt az első lemezével, mégis óriási sikert könyvelhet majd el, és az a bizonyos 8 klip, mely elérte a 100 milliós álomhatárt, még bővülni fog párral.